14.
Januártól kezdve Marci a minisztériumban dolgozott, és lelkesen készült az első fél év vizsgáira. Teréz aggódva figyelte fiát, aki egyre soványabb lett. Reggel öt órakor kelt, fél óra múlva már a könyvek, füzetek fölé hajolva tanult. Teréz csóválta a fejét. Meddig lehet ezt bírni? Marci öt-hat óránál alig alszik többet, éjfél előtt nemigen kerül ágyba, még arra sincs ideje, hogy a gyerekekkel játsszon vagy beszélgessen. Vasárnap is tanul, vagy pedig a ház körül matat, javítandó mindig van. Eleinte attól tartott, hogy a sok munka előbb-utóbb kikezdi az idegeit, de örömmel látta, hogy Marci jól bírja a megterhelést. Ha szóvá tette, hogy miért töri ennyire magát, Marci nevetve válaszolt. Teréz ne őt féltse, hanem Pétert, aki már-már úgy néz ki, mint egy bőregér. Az asszony őt is féltette
