– Megvársz? – kérdezte Fritzet.
– Hová mész?
– Rögtön jövök. Egy üzenetet kell átadnom apa egyik barátjának. Aztán hazasétálunk.
– Felkísérlek!
– Nem. Maradj itt.
Felszaladt a lépcsőn. A Mercur RT. nagy bajuszú portása már ismerte őt, barátságosan visszaköszönt.
– Most jött meg az ebédről Kalmár úr. Tessék csak bemenni, kisasszony.
Kihívta Kalmár Istvánt a folyosóra.
A magas, negyvenöt év körüli férfi mosolyogva ölelte meg, és cuppanós csókot nyomott az arcára.
– Juj, Pista bácsi, a bajusz…
– Ejnye, már megint a bajuszommal van baj.
– Hát igazán levágathatná – nevetett –, de még abba is beleegyezem, hogy – pillanatra elhallgatott és kuncogva csettintett a nyelvével –, hát nem bánom maradjon a bajusz, de vágassa, drága Pista bácsi, egy kicsit divatosabbra.
Kalmár hangosan nevete
