Már leesett az első hó, amikor egyik este vacsora után kinyílt az ajtó és egy nagy termetű, csontos, szőke tizedes lépett a zárkába. Világoskék szeme volt és sűrű, fekete szemöldöke. Parasztfiúnak néztem. Egy ideig szótlanul vizsgálódott, majd mogorván megkérdezte:
– Megismer?
Gondolkodtam, hogy honnan kellene ismernem őt, de nem jöttem rá.
Nem ismerem – mondtam.
Pedig már találkoztunk. Hol?
– Egy évig a hadbíróságnál szolgáltam, többször találkoztunk – felelte.
– Lehet, nem emlékszem.
Kis ideig gondolkodott, mintha azt mérlegelte volna, hogy folytassa e a beszélgetést. Úgy döntött, hogy folytatja:
– Kötelet kap – mondta aztán. És még hozzátette: – Felhúzzák!
Meglepődtem.
– Felhúznak? Miért?
– Kémkedett.
– Kémkedtem? Ki mondta ezt magának?
– A taggyűlésen mondta az előadó – fe
