Megálltam a Koszorú utca 47. előtt, és ránéztem a házra. A bérlemény sok kívánnivalót hagyott maga után. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egyetlen kívánalomnak sem felelt meg. Az egyetlen vonzó vonása az volt, hogy ez lehet az első olyan hely, amit önszántamból bérelhetek ki.
A ház udvarában nem igazán volt fű például – a tulajdonos úgy döntött, hogy betonnal önti le a kertet. A szürke födémen jól meglátszott a penész ott, ahol az esőzések után összegyűlt a víz. A falat borító deszkákon a festék repedezettebb volt, és jobban mállott, mint Tommy házán. Az ő lakása egy kibaszott palotának tűnt ehhez a lebujhoz képest.
Az egyetlen dolog, amiben hasonlított a kettő, az a narancssárga tető volt.
– Meg szeretné nézni a házat?
Miközben továbbra is a nyakamat szorongattam, megpördültem.
A ház álla
