Tegnap este megváltozott valami. Keyla kiszedett belőlem dolgokat. Ügyesen manipulált. Közös fürdőzés… bor. Sejtettem, hogy hátsó szándékai vannak. Reméltem, hogy szexszel kapcsolatos. Nos, nem jött be. Sokáig úgysem menekülhetünk a múltunk elől, nem igaz? Az emlékeink sem emészthetnek életünk végig. De Keyla… Keyla felszabadította azokat, amik régóta emésztenek. Nem hittem, hogy lesz az életemben még egy ember, akinek elmondom a történteket. Annyira magam mögött akartam hagyni, annyira el akartam felejteni. De vannak dolgok, amik nem merülhetnek a feledés homályába.
– Kész vagy? – kérdezi mosolyogva, miközben a vállára veszi a táskáját.
– Igen.
Felveszem a csomagokat, és elindulunk a kijárat felé, közben összefutunk Gertruddal.
– Gertrud, kérem, rendezzen el mindent!
– Igen, uram, mi
