18. FEJEZETTaláltunk egy kétszemélyes asztalt az előcsarnokban a zongora mellett. A sötét öltönyt viselő zongorista broadwayi darabok dallamait játszotta.
– Még nincsenek igazi kubai élményeim – mondtam Sarának.
– Lesznek majd, amikor a rendőrök elől próbálunk meglépni.
Azt gondolhatná az ember, hogy ő is harctéren szolgált, ahol naponta tréfálkoztunk a halállal.
Egy közönyös pincérnő jött oda az asztalunkhoz, és brandyt rendeltünk.
– Élvezted az estét? – kérdezte Sara.
– Azt élveztem, hogy veled vagyok.
Elmosolyodott.
– Könnyű téged felcsípni.
– Csak a forgatókönyvetek szerint járok el. – Témát váltottam. – Antonio egy seggfej.
– Versenyre keltél vele.
Ez kifejezetten pimasz megjegyzés volt. Talán ezt váltom ki a nőkből.
– Legyél vele óvatos! – tanácsoltam neki.
– Tudom. És f
