11. FEJEZETEste nyolc körül járt az idő, a Miami nemzetközi repülőtér E épületében a mexikói Pepe’s étteremhálózat egyik egységében ültem, Coronát ittam, és a Yale utazási csomagjának papírjait nézegettem. Az egészet már bizonyára hetekkel korábban át kellett volna olvasnom, amikor Carlos átadta a divatosan berendezett South Beach-i irodájában, de végig arra gondoltam, hogy erre a kubai útra úgysem kerül sor. Nos, mégiscsak sor kerül rá. Holnap reggel. Ezért, ahogy a Yale Utazási tanácsai javasolták, a repülőtéri szállodában szálltam meg, ugyanabban az épületben, talán tíz méterre onnan, ahol most éppen felhajtottam pár sört. A Yale csoportja sötét-harminckor gyülekezik a szálloda előterében – öt harminckor, hogy pontos legyek.
Jack a tengeri autópályán hozott el a Ford Econoline furgonom
