8.
Az étteremben a pálmák mellett ültek, szemben a bejárattal. Ez a sarokasztal viszonylag távol esett a zenekartól, ugyanakkor beláthatták a termet. Minden asztalnál ültek, a bejárat előtt többen várakoztak, és éber figyelemmel lestek, hogy melyik asztalnál fizetnek a vendégek. Murai Pali és kék színű selyemből készült pitykés mellényű zenekara mintha el akarta volna kápráztatni az ámuló idegeneket, cifrázta a szebbnél szebb népdalokat. Salgó az asztalkendővel megtörölte zsírtól fényes ajkát, és a gondokba merült Szűcs Tiborra nézett. A férfi mélyen ülő kék szeme alig látszott a kiálló, erős homlokcsont, a sűrű, sötétbarna szemöldök árnyékától. Hosszúkás arcának mindkét oldalán egy-egy mély ránc húzódott végig. Hát igen – gondolta Salgó –, a börtönévek nyomokat hagynak az ember arcán, az
