– Hát te itt vagy? – kérdezte tőle.
– Nem is ám a bozótban imádkozom – felelte a legény. – Ha akarok, itt is tudok. – És olyan ellenségesen nézett rá, hogy nem mert tőle még egy szót kérdezni.
– Kemény hideg kezd lenni – mondta.
– Nem csoda, a tél közepén vagyunk- felelte a legény.
Dezső még egy darabig ott állt, az égre nézett, mintha az éjszakai felhők járását kémlelné.
– No, jó éjszakát! – mondta végre.
– Jóccakát!
István ruhástul feküdt az ágyon, mikor benyitott a szobájukba, lábait felrakta az ágy alsó támlájára. Bár a szobában már vastag volt a füst, éppen új cigarettára gyújtott.
– Meg kell itt fulladni – mondta Dezső, de azért nem nyitotta ki az ablakot.
Az asztalra egy bögre tej volt kikészítve a számára, leült melléje és szürcsölni kezdte. Lassan szürcsölte, elgondolkozv
