HETEDIK FEJEZET
Este nyolc óra volt. Molcke az íróasztalnál ült, pasziánszozott, de Simonffy tudta, hogy az őrnagy csak az idegességét leplezi a kártyajátékkal. Ez a felfedezés némiképp megnyugtatta a századost, mert lám csak, Molckét, a nagy zsenit is zavarba lehet hozni, és Deák most alaposan zavarba hozta. Határtalan nyugalommal és jóleső kárörömmel számolt be az újabb Deák–ellenes kudarcról. Boldog volt, hogy nem csalódott barátjában. A zászlós minden cselekedetével azt bizonyította, hogy megbízható, provokálhatják reggeltől estig, eredményt nem érhetnek el, mert Gábor becsületes ember, tudja a kötelességét. Persze Simonffy nem sejtette, hogy Diáknak milyen idegölő és fárasztó agymunkába kerül a provokációk visszaverése. Simonffyt most az sem zavarta, hogy Taube hadnagy is jelen van,
