De olyan mélyen aludt, hogy képtelen voltam felébreszteni, így hát arra az egy éjszakára bevittem magamhoz az ágyamba, odafektettem a párnámra, aztán könnyű kézzel megérintettem sima homlokát, ahogy régen anyám tette velem, és gyöngéden cirógattam kicsit a szemöldökét, amíg ismét mély álomba nem merült.
Amikor éreztem, hogy ismét egyenletesen lélegzik, visszavittem az ágyába. Aztán reggel, amikor azzal jött nekem, hogy úgy emlékszik, mintha éjjel találkoztunk volna, megnyugtattam, hogy biztos csak álmodta.
Éjjel arra riadok fel, hogy odakint vadul kavarog a szél.
A hálószobám ablakából jól látom a ház előtt álló utcai lámpa fénykörében, ahogy sűrű pelyhekben hull a hó.
Reggel a telefonom ébreszt, odanyúlok az éjjeliszekrényre, és megnyomom a Némít gombot. A képernyőn egy üzenet is láts
