30.
Miután az elfogott kommunistákat bevitték a főkapitányságra, Pálóczy jelentette közvetlen főnökének a feladat végrehajtását. A rendőrfőtanácsos megdicsérte, és meghívta másnapra vacsorára. Pálóczy megköszönte a meghívást, aztán visszament a szobájába. Rövid tűnődés után felhozatta a fogdából Somfai doktort. Levétette kezéről a bilincseket. A kövérkés, szőke hajú belgyógyász megigazította fekete keretes szemüvegét, és nyugodt tekintettel nézett a most nagyon fáradtnak látszó Pálóczyra.
– Ülj le, doktor – mondta a rendőrtiszt, és egy széket tett az íróasztala elé.
– Köszönöm – Somfai leült, megdörzsölte csuklóját, amelyen jól látszottak az acélbilincs nyomai.
– Remélem, nem bántottak – mondta Pálóczy.
– Még nem – mondta a doktor –, de ami késik, nem múlik. Te is… – egy pillanatra el
