Egyszer azt mondtam neki:
– Tamás miért hülyéskedsz? Látod, hogy gyűlölnek, mi a fenének politizálsz? Azt akarod, hogy újból megtépjenek?
Tamás magyarázni kezdett valamit az igazságról, de nem hallgattam rá, leintettem és otthagytam őt. – Csináld, a te dolgod.
Aztán múltak a hónapok.
A félévi bizonyítványom nem volt valami ragyogó, az előző évekhez képest nagyon visszaestem a tanulásban. Különösebben nem érdekelt, hiszen akkor már végképpen lemondtam a továbbtanulásról. Azt tudtam, hogy az érettségin átmegyek, és ez elég volt nekem. Néha megpróbálkoztam az írással, de gondolataim görcsbe csomósodtak. Nem volt cél előttem. Az unalom vett körül, szerettem volna hajtani az időt.
Rákaptam megint a csavargásra. Tamás baráti közeledését visszautasítottam.
– Nézd, te folyton politizálsz, en
