Ahogy közeledtünk a házamhoz, sajnos azt vettem észre, hogy egyre sötétebb lett. Pedig a karórám szerint délután 1 óra 27 volt. Nem létezik, hogy máris esteledne! És ennyire nem is borús az idő. Felhőket sem látni sehol.
– Ennyire közel járna? – kérdeztem Vincentet.
Ennyire közel járna?– Igen. Már én is érzem. Ed, nem kéne odamennünk. Túl veszélyes ez. Elképzelni sem tudom, hogy mi vár ránk. Miért ilyen fontos neked ez a nő?
– Te is az vagy – bukott ki belőlem váratlanul. – Neked is segítettem, vagy nem? Elmentem Sophie-hoz és tettem, amit mondtál, még akkor is, ha én nem akartam, és rosszul éreztem magam miatta. Eváért is megteszem. Ha tudok, segítek neki.
Te is az vagyNeked is segítettem, vagy nem? Elmentem Sophie-hoz és tettem, amit mondtál, még akkor is, ha én nem akartam, és r
