Sajnos Evának már nem volt ideje válaszolni a kérdéseimre, mert váratlanul beért minket az a folyamat, amely a világunkra az utóbbi órákban végveszélyként csapott le:
Jóval nagyobb iramban kezdett mögöttünk sötétedni az ég, mint amit korábban tapasztaltunk New York egy ehhez képest távoli pontján. Itt már nemcsak sötétedni kezdett, de mintha egy városméretű viharfelhő üldözött volna minket.
– Gyorsabban! – sürgetett Eva. – Nem érhet utol. Nyomd már neki rendesen!
– Nem megy! Ez a tragacs ennyit bír! Be fog érni minket. Most mi a fenét csináljunk?
– Szerintem semmit sem tehetünk – szólalt meg Vincent. – Akárhová is menekülünk, utol fog érni. Az egész Földet beborítja majd. Még ha sugárhajtású vadászgéppel is repülnénk előle valamilyen irányban, lehet, hogy a gyorsasága miatt nem is mögö
