– Így van.
– Eszébe jut esetleg még valami, Juci?
– Nekem ugyan nem.
– Amit én nem kérdeztem, és maga szerint fontos lehet?
– Nem.
– Nyugodtan – unszolta tovább Debrődy. – A véleménye érdekel. Ha bármi eszébe jut…
– Nem érdekel senkit az én véleményem. Csak az, hogy tegyem a dolgom.
A detektív felsóhajtott, mert megértette, hogy itt végzett. Eltette a noteszát, és felállt. Kormos Juci tágra nyílt szemmel nézett fel a férfira, és kissé előbbre csúszott az ágy szélén.
– Már megy is a főfelügyelő úr?
– Még dolgom van.
– Nem akar maradni egy kicsit?
A detektív komoran nézett a lányra.
– Ezt meg se hallottam, Kormos Juci. Merre dolgozik az éjjel?
– Mikor merre. Magyar utca, Király utca. Ahogy kijön.
– Ha látja azt a nőt, azonnal szóljon egy rendőrnek, megértette?
– Meg – bólintot
