4.
Olajos Géza másodszor kopogtatott özv. Sámsonné lakásának ajtaján. A lakásajtó kitárult, és egy fiatal, karcsú lányt pillantott meg.
Olajos mosolyogva leemelte kalapját, barátságosan köszönt. Szőke haján megcsillant a délelőtti napsugár.
– Borús Eszter elvtársnőt keresem.
– Én vagyok. Tessék – felelte tartózkodóan a lány.
– Beszélni szeretnék magával – mondta mosolyogva a fiatalember. – A Közoktatásügyi Minisztériumból jöttem.
– Tessék befáradni.
– Köszönöm. – Olajos belépett a keskeny előszobába. Eszter becsukta az ajtót, ösztönös mozdulattal megigazította haját.
– Talán menjünk a szobába – ajánlotta –, arra tessék.
A férfi belépett. A kis méretű szoba ízlésesen volt berendezve. Az ablak mellett egy asztal állt, az ajtótól jobbra ruhásszekrény, azzal szemben egy sezlon. Az asz
