Igen nagy gondban voltam az öltözködéssel kapcsolatban, mert szerettem volna csábos és igéző lenni magas sarkú cipővel, harisnyával, libbenő szoknyával, de azt sejtettem, hogy a dimbes-dombos faluban ez nem lehet annyira praktikus. A randinkat megelőző napra is szabadságot kértem Mr. Dodge-tól, így egy teljes napot nyugodtan végigülhettem bugyiban a nyitott szekrény előtt, és amit felpróbáltam, abban elképzeltem magam a kis Woodfordban sétafikálni.
Gondos válogatásom után egy fehér vállat villantó blúz, egy piros szoknya, egy fehér selyemkendő, és egy kényelmesnek tűnő, szerintem nem annyira magas sarkú piros lakkcipő mellett döntöttem. Mivel az időjárást szeszélyesnek tartottam, ezért egy vastag szabadidőruhát is beraktam az utazótáskába. Valójában azt a látszatot akartam kelteni, mintha
