KÉT SZOMSZÉD FALU
Vinyác és Bözörő olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha Vinyácon kiált a tyúkász, a bözörői asszonyok viszik ki kötényükben a tojást. Ha Bözörőn babot szelelnek, a vinyáci kertekbe hordja a szél a férgesét.
Csak egy kihalt temető választja el a két falut. Így mondom jól: kihalt temető, mert a maradékai sem élnek már azoknak, akik ott pihennek. A szellemek sem járják. Mindenszentekkor is sötét, mint az erdő. Csak néhány verses kőkereszt tanúskodik róla és egy rokkant halottasház.
Vagy húsz esztendővel ezelőtt egyesíteni akarták a két falut, késhegyig menő harc keletkezett abból, hogy Vinyácbözörő vagy Bözörővinyác legyen az új nevük. Ezt a nézeteltérést, amelyből kifolyólag ugyancsak megkarcoltak néhány legényt, sikerült szerencsésen áthidalni a járás költői lelkű szolga
