XLIV.Alice abban a kétségben fejezte be a beszélgetést, hogy jó ötlet volt-e felhívni Farideht. Hosszú ideje halogatta. Végül azért tette meg, mert úgy döntött, teljesen megbízik Marcóban. Miért hazudott volna neki Maxról? Ha tényleg ő volt Nícse, akkor Farideht óvatosságra inteni baráti gesztust jelentett.
Rezgett a telefonja. Már megint ő az. Tizedjére.
– Jól vagyok, ne aggódj. Adj egy órát, és nálad leszek. Persze, biztonságban vagyok, mondtam neked, minden rendben, nem kell aggódnod.
Ő és Diego növekvő izgatottsággal figyelte a honlapot a fiatalember lakásán egész nap. Valaki névtelenül kitette Szamuráj bírósági aktáit. Egy szót sem értettek belőle. Bizonyára jel volt, amit valakinek szántak. De kinek? Mindenesetre ő megtette, ami rajta múlt. Ahogy várható volt, a honlap néhány órán
