BÉKE ÓVÁROSBAN
A deszkával és kátránypapírral fedett verandán a villanylámpák tejüveg burájában legyek fekete holtteste hevert. Lent a vadszőlő lugasokban a lampionok körül szúnyogok rajzottak. Fehér asztaloknál csendes emberek ültek, és többnyire könnyű, színes bort ittak. A verandán helyezkedtek el a cigányok, és az amúgy is fekete arcukra még a holt legyek árnyéka is rávetődött. Egy prímás volt, egy kontrás, nagybőgős és cimbalmos. A pikulásról beszélték, hogy az utolsó kortes-vacsora végeztével tüdőbajával kórházba szállították, és azóta hófehér ágyon fújja a halál sípját. Olyan fehér ágyon, amilyenen soha nem feküdt életében.
Tekla néha odaállt a cigányok mellé, és elénekelt egy-egy dalt, aztán újra a vendégek közé vegyült. Hol ide, hol oda ült le. Különös hírneve valóban hasznosnak
