II. FEJEZET
A FEKETE USZÁLY
A FEKETE USZÁLYJókora idő eltelt, míg a folyó sodra ellen evezve elérték a gőzöst. A hajóhoz két uszály volt erősítve. Az elsőt teljesen megterhelték, pereme alig állt ki a vízből, a másik könnyedén lebegett utána.
A gőzös elhagyottnak látszott. Az orrán égő vörös lámpástól eltekintve, úgy tetszett, nincs rajta élet. A csónak elhaladt a hajótest mellett. Delius gépiesen olvasta a vadonatúj, fehéren csillogó nevet:
– „Ganges”.
Ebben a pillanatban egy barna arc tekintett ki a kerek nyíláson. A csónak elsiklott a hajó és az első uszály mellett, majd megállt a másodiknál. A hindu kötelet vetett egy kiálló vaspántos cölöpre, a csónak megrándult, aztán nem mozdult többé. Elsőnek Zoya mászott át ügyesen az uszály fedélzetére.
– Add fel a ládát! – szólt kurtán Del
