A lámpa elé néha színes papírt tettek. A lánykák kipirultak, mintha az első piros tangófény színe ott maradt volna az arcukon.
Barabás azzal a fekete lánnyal táncolt, aki későn érkezett. Amint a zene megszólalt, szinte önkéntelenül sietett felé. S mikor a derekát átfogta, mikor szólt hozzá, úgy érezte, mintha régi, régi ismerőse volna. Márta egész megjelenésében hasonlított a falujabeli paraszt lányokhoz, azokhoz, akiben Barabás először sejtette meg az asszonyt. S otthon, míg ezekre a lányokra feledkezett, akkor alakította ki magában azt az álmot, amit most Márta hajszálpontosan megtestesített.
Alig táncoltak két kört a szűk parketten, Barabás számára megszűnt a helyzet minden fonáksága, ami eddig foglalkoztatta. A színes homályban úgy tartotta karjain a lányt, ahogy a messze útról érkez
