HAYDEN
– az esküvő napja –
Malajzia
Volt már, hogy rácsodálkoztam dolgokra, de ahogy megálltam a Kuala Teriang rendőrállomás előtt, és az autó fényszórójának fényében megláttam a hófehér betonkerítésen a rendőrőrs tábláját, kikerekedett a szemem. A kékre festett, rácsos-tolóajtós kerítést elhúzták, és az épületet gyéren világította meg egy-két lámpa a sötétben.
Ez aztán kurva komoly hely lehet! – húztam el a számat, majd kipattantam a kocsiból, és elindultam a fehérre festett, kék tetős, aprócska épület felé. Alig léptem párat a salakkal borított udvaron, amikor megláttam Ryleet a bejárat előtt ülni az ocsmány műanyag székek egyikén. A karját összefonta, és nem is nézett fel, pedig biztosan hallotta a lépteimet, hiszen a kavicsok szinte nyikorogtak a talpam alatt.
– Mit keresel itt? –
