43.Ma a színész repertoárjának két legfontosabb eszközével, a szenzoros emlékezettel és az érzelmi emlékezettel foglalkozunk. Az évek során különösen az érzelmi emlékezet tett szert egyfajta misztikus zománcra, holott csak annyit jelent, hogy le kell ásni a múltba, fel kell idézni valamilyen érzelmet vagy eseményt, és életre kell kelteni, hogy hitelessé tehessük a szerepünket. Hadd szemléltessem egy példával!
Paul kiválasztja Leont, egy magas, nyakigláb középnyugatit, és arra kéri, játssza el, hogy elvesztette a tárcáját. Figyeljük, ahogy Leon – aki nem tartozik a csoport legtehetségesebb tagjai közé – előbb úgy tesz, mintha végigtapogatná a zsebeit, aztán aggodalmas képet vág, aztán egyre jobban kétségbeesik, végül már annyira, hogy kis híján a haját tépi.
– Oké – mondja Paul. – Most pr
