Sírni lenne jóA kollégium raktárából mindenki kapott egy-egy pecsétes, ócska matracot, párnát, pokrócot, és egy rend szakadt, de tiszta ágyneműt, ami egy párnahuzatból és két lepedőből állt. (Az első hazautazás alkalmával, aki csak tehette, hálózsákot hozott ki magának, mert a vékony kis pokróc mit sem ért a hamarosan beköszöntő hideg ellen.) Mindezen kincstári tárgyakért, szigorú előírások alapján, aláírásunkkal kellett vállalni az „erkölcsi és anyagi felelősséget”.
Mikor kezdtünk volna kipakolni, csodálkozva vettük észre, hogy nincs a szobában olyan bútordarab, ahová berakhattuk volna a ruháinkat. Végül felfedeztünk a bejárati ajtó két oldalán két hosszúkás „beépített szekrényt”, azonban mindkettő olyan keskeny volt, hogy a bőröndök tartalmából alig valami fért csak el benne, bár egy em
