Szinte látom, ahogy Iván megrökönyödik.
– Eljegyzési parti?
Fogalma sincs, miről van szó, pedig tegnap is elküldtem neki a mai naptárát, mint általában minden egyes nap. Tisztán emlékszem, hogy estére odabiggyesztettem neki az eljegyzési bulit egy rövid magyarázattal, hogy ki is az a Gina, ha esetleg nem tudná.
Én biztosan nem hívnám meg. Mégis, kinek hiányoznának a mogorva megjegyzései?
– Muszáj ott lennie – erősködik a lány. – Egy vagyont fizettünk a szervezőnek, ha senki nem jön el, nagyon mérges leszek.
– Meglátom, mit tehetek – köszörüli a torkát Iván.
Ez pontosan úgy hangzott, mintha azt mondta volna, hogy majd akkor fog elmenni, amikor meg tudja vakarni a háta közepét. Igazán szerintem Gina sem hisz benne, hogy el fog menni, mivel eddig egyetlen klinika dolgozóinak szervezett
