– Túlságosan elfoglalt vagy az esküvőszervezéssel – tolja el magától a lányt, aki bátyja kijelentésére grimaszolva nyújtja ki a nyelvét.
A két testvér között nem sok hasonlóságot találni. A lány haja anyjukéhoz hasonlóan szőke fürtökben omlik a vállára, ő maga a nőkhöz képest magasabb az átlagnál. Neki nem kellett hátradöntenie a fejét, ha bele akart nézni bátyja szemébe.
Másképp vonzó, mint a rideg Iván, belőle árad a jókedv és a boldogság.
– Persze, fogd csak rám – sóz nagyot bátyja vállára, aztán hirtelen felém fordul. – Szóval te vagy a titokzatos barátnő?
– Nagyon úgy néz ki – motyogom.
– Luca vagyok – nyújtja felém mosolyogva a kezét. Félszegen viszonzom a gesztusát. Tévedtem, amikor azt gondoltam, semmiben sem hasonlítanak. Luca szemét látva egyenesen olyan érzésem van, mintha
