A színház órája pontosan fél nyolcat jelzett. Harsány csöngetés visszhangzott a csöndes folyosókon. Az öreg súgó felkapta a fejét, mint a huszárló a trombitaszóra. Berta Dénes, a színház örök epizodistája unottan fordult Nagy Mihályhoz.
– Az első csengetés… Mondja, Mihály bácsi, hány ilyen csöngetést hallott már életében?
Az öreg elmosolyodott.
– Könnyebbet is kérdezhetett volna a művész úr. Pontosan húsz éve vagyok a színháznál.
– Szép idő – bólogatott az epizodista. – Várjon csak: egy évben 365 nap van. Naponta hármat csengetnek, ha a délutáni előadásokat nem számítom. Egy évben tehát összesen… Nem! Nem is számolom. Csillagászati szám jönne ki… De egyet mondhat nekem: hányszor súgta a Hamletet?
A súgó szeme felcsillant.
– Látja, ezt tudom… Száz kétszer… ha Isten segít, ma fogom szá
