XI. FEJEZET
SMOREST FELBUKKAN
Mary sokáig nem tudott elaludni. Minden oka megvolt arra, hogy boldog legyen, mégis nyugtalan volt. Valami különös szorongás kerítette hatalmába anélkül, hogy ennek okát megmagyarázhatta volna.
Az éjszakai szél végigfütyült a préri felett, és megzörgette a farm ablakait. A fák árnyai sötéten imbolyogtak az ablak előtt. Mary már sajnálta, hogy nem hajtotta be a nehéz ablaktáblákat, de most nem volt kedve kikelni az ágyból. Fázósan húzódott össze a meleg takaró alatt, és félálomban hallgatta a szél panaszos jajgatását. Egyszerre halk neszt hallott… Mintha az ablak kinyílt volna… Talán a szél szakította fel?… Hűvös légáramlat söpörte végig a szobát… Mary kiugrott az ágyból, de ijedten tántorodott hátra… Az ablak egy pillanatra elsötétült: egy árnyék magasodott
