Szépen összehajtom a kardigánt és visszateszem a polcra. Talán egy nap majd őszintén tudom viselni ezt a színt.
Megfésülöm a hajamat, és ahogy a hajkefével vadul szánkázok rajta, megakad a tekintetem egy dobozon, ami az asztal mellett árválkodik. Lehet, a mai nap hatására, de gondolkodás nélkül felemelem, az ágyra teszem és kíváncsian belenézek. Azonnal mosolyra húzódik a szám. Régi naplókat, noteszeket, karkötőket, hajpántokat rejt a tartalma. Találomra kiemelem az egyik virágokkal díszített naplót, és beleolvasok.
Szilkó ma kitalálta, hogy menjünk át a másik városba biciklivel, mert állítása szerint ott jobban lehet kacsázni a vízpartról. Elkapott minket a vihar, a biciklimről leesett a lánc, amit nem tudtunk visszarakni a szakadó esőben. Megáztam, olajszagom van, és egy órát sétáltam
