A vadászok csak nem sokkal napnyugta előtt tértek meg sárosan, koszosan, kimerülten, de a nap élményeitől lelkesen, kipirosult orcával, ami nem kis mértékben a napközben elfogyasztott soktömlőnyi kamonci bornak volt köszönhető. A mögöttük zörgő társzekereken szarvasok, vaddisznók, üregi nyulak tucatjai és szárnyasok százai hevertek egymásra púpozva, vérmaszatos szőrmével, tollazattal.
Az egész nap a lakomára készülő szakácsok dühösen káráltak, amiért eleddig silány zsákmánnyal kellett beérniük, de Vakuf és csauszai néhány perc múlva jobbnak látták hozzáfogni az egyik szarvas megnyúzásának – az esti lakoma csúcspontjára akár még el is készülhetnek valami ínycsiklandó csodával!
Mindenki elégedettnek tűnt, kivéve a despotát.
Már messziről csodálkozott, hogy semmi különöst nem tapasztal a v
