9.
Gibraltár–Veszprém
Gibraltár kikötője mint régi ismerős fogadott. Kikötöttem az egyik vendéghelyen, és rohantam a kikötőparancsnokhoz, hogy letisztázzam, meddig maradhat itt a hajóm. Örömmel hallottam, hogy amíg fizetek, addig bátran itt hagyhatom a Nauticát. Kilépve az irodából Csigu, és két keszthelyi srác jött velem szemben.
– Bala! Mi a fasz? Azt hittem, csak fél nap múlva fut be a hajód – kiáltott Csigu.
– Jó szelek, jó kormányos nincs probléma! – röhögtem rá vissza.
– Hoztam Bélát és Mikit. Vállalták, hogy áthajóznak a Nauticával Vodicébe egy kis pénzért és kalandért.
– A kaland az garantált, de mennyi az a kis pénz?
– Ötszáz dollár kettejüknek – mondta Csigu. – Már ki is fizettem.
Tudtam, hogy jó hajós mind a két faszi. Nem voltunk barátok, nem voltunk napi kapcsolatban,
