– Ezt miért mondja?
– Há’ talákozott má’ vele? Úgy nézett rám, mintha szarbú’ vónék.
– És Lula mit gondolt róla?
– Ő se bírta, meg a férjét se. Az meg egy szarházi.
– Mármint hogyan?
– Há’ csak úgy az – felelte türelmetlenül a lány, de aztán, amikor Strike nem válaszolt, mégis folytatta: – Mer’ amikó’ a felesége nem vót otthon, mindig hívogatta Lulát, hogy menjen le hozzá.
– Lement valaha?
– Maj’ kurvára – fintorodott el Rochelle.
– Maguk, gondolom, elég sokat beszélgettek Lulával, ugye?
– Ja, há’ elő… ja, sokat.
Strike kinézett az ablakon. A hirtelen jött zápor készületlenül érte a járókelőket. Áttetsző kis ellipszisek pöttyözték mellettük az üveget.
– Először? – kérdezte. – És később már kevesebbet beszélgettek?
– Má’ mindjá’ mennem kell – jelentette be Rochelle nagy jelentős
