9Wendy Gullickson, a hivatal egyik részidőse, tíz évvel fiatalabb volt Ronnie Gibsonnál, és valóságos bombázó, még akkor is, ha kontyba tűzött szőke haját olyan szorosan hátrafésülte, hogy szinte sikoltott a bőre. Tim meg sem próbálta elbűvölni, Wendyn látszott, hogy a védőpajzsa maximális fokozaton működik. Timnek megfordult a fejében, hogy Gullickson hátha valaki mást akart beprotezsálni éjszakai kopogtatónak, talán egy testvérét vagy barátját.
A nő adott neki egy térképet DuPray említésre nemigen érdemes üzleti negyedéről, egy adóvevőt és egy övre akasztható blokkolóórát. Nincs benne elem, magyarázta el Gullickson, minden szolgálat előtt föl kell húzni.
– Mibe, hogy 1946-ban ez volt a csúcs – jegyezte meg Tim. – Nagyon menő. Retró.
Gullickson nem mosolygott.
– Először blokkol Fromie kismotor boltjánál, aztán a vasúti depónál a Fő utca nyugati végében. Ez mintegy két és fél kilométer oda is, vissza is. Ed Whitlock négy kört tett meg minden szolgálatban.
Ami csaknem húsz kilométer.
– Legalább nem kell fogyókúráznom.
A nő még mindig nem mosolygott.
– Ronnie Gibsonnal kidolgozzuk a munkarendjét. Egy héten két szabad éjszakája lesz, valószínűleg hétfőn és kedden. A város meglehetősen csendes a hétvége után, bár lehet, hogy néha majd ilyenkor is be kell hívnunk. Már ha itt marad.
Tim összekulcsolta a kezét az ölében és halványan mosolygott.
– Valami kifogása van ellenem, Gullickson rendőr? Ha igen, akkor most szóljon, vagy hallgasson örökre.
Gullickson északiasan fehér bőre nem rejthette el a pirulást. Ettől még csinosabb lett, bár Tim szerint akkor is utált pirulni.
– Nem tudom, van-e, vagy nincs. Majd az idő megmutatja. Jó csapat vagyunk. Kicsi, de jó. Összetartunk. Maga csak egy pasi, aki bejött az utcáról és állást kapott. A városiak viccelődnek az éjszakai kopogtatókkal, és Ed igazán sportszerűen viselte, ami fontos, különösen olyan városban, ahol annyira kevés a rendőr, mint nálunk.
– Egy uncia megelőzés felér egy font gyógyítással – mondta Tim. – Az öregapám mondogatta. Ő is éjszakai kopogtató volt, Gullickson rendőr. Ezért folyamodtam az állásért.
Ettől mintha kicsit megenyhült volna a nő.
– Ami a blokkolóórát illeti, elismerem, hogy ősi darab. Csak annyit mondhatok, hogy szokja meg. Az éjszakai kopogtató analóg munka egy digitális korban. Legalábbis DuPrayben.