Alinára pillantok, aki éppen felhúzza vastag kesztyűjét.
– Rendben – bólintok.
Nem vagyok benne biztos, hogy ez a társkeresős app dolgot hosszú távon tudnám csinálni. Vagy nagyon elhivatottnak kell hozzá lenni, zsigereidben hordozva a kerítőnő-géneket, vagy csak a pénzt és a lehetséges sikert kell motiváló erőként a középpontba tenni. Bennem egyik sincs meg.
Mind a hárman felállunk, én kidobom az üres flakont a közeli kukába, amikor Alina megszólít.
– Kinga! – Érdeklődve fordulok felé. – Komolyan várjuk a hívásodat.
Hosszú másodpercekig vizslat engem, és a végén már én is kezdem elhinni, hogy komolyan lát bennem valamit, ami nincs is ott. Mintha tényleg azt hinné, hogy tudok nekik segíteni. Bár ki tudja, talán még hasznomra is válhat az a rengeteg elfuserált randi, amin részt vettem.
