A jövő minisztériuma

15.

15.Badim számára jegyzetelek a minisztérium végrehajtó csoportjának hagyományos hétfő reggeli értekezletén. Később majd letisztázom és átadom neki a feljegyzéseket.

Mary Murphy az irodája melletti terembe hívta össze a felső vezetést, a Hochstrassén. Ki kellett volna mennem a mosdóba.

Badim Mary balján, tizenhárom részlegvezető az asztal körül, mi, többiek mögöttük, a falnál. George el fog aludni.

Tatjána V. jogász. Pont ma reggel hallottam, hogy a hágai bíróság nem vállalta el az indiai ügyét. Nem örül.

Imbeni Halle. Infrastruktúra. A namíbiai olajtársaságtól átcsábítva.

Jürgen Atzgen. Zürichi. A tó melletti házából ingázik. Biztosítás és viszontbiztosítás. A Swiss visz. bizt. veteránja.

Bob Wharton term. kat. Amerikai ökológus. Klímaadaptáció és megelőzés.

Adele Elia klímaügyi vezető. Francia, a klímatudósainkat koordinálja. Glaciológusként kezdte, utálja az ilyen értekezleteket. Egyszer meg is mondta az egyiken. Nyolc évig élt gleccsereken, azt mondja. Vissza akar menni. Ami a krioszférát illeti, még mindig olvad.

Huo Kaming ökológus, Hongkong. Bioszféra-vizsgálatok, élőhelyek visszaállítása, refúgiumok létesítése, állatvédelem, visszavadítás, biológiai alapú szénlekötés, vízgyűjtő területek kezelése, talajvíz-utánpótlás, commons,4 Föld Fele-kampány. Mindenre képes.

Estevan Escobar. Chilei. Óceánok. Hajlamos a kétségbeesésre.

Elena Quintero, mezőgazdaság. Buenos Aires. Ő és Estevan mindig az argentin–chilei rivalizálással húzza egymást. Ügyesen fel tudja vidítani Estevant.

Indra Dalit, Jakarta. Geomérnök. Bobbal és Jürgennel dolgozik.

Dick Bosworth ausztrál közgazdász. Karakteres figura. Adók és politikai gazdaságtan. A kapcsolatunk a valósággal.

Janus Athena, MI, internet, minden, ami digitális. Ő maga is nagyon digitális.

Esmeri Zayed. A harmadik E betűs lány. Jordániai palesztin. Menekültek, UNHCR-kapcsolat.

Rebecca Tallhorse, Kanada. Az őslakosok képviselete és tájékoztatása.

Mary azzal kezdi az értekezletet, hogy az új fejleményekről érdeklődik.

Imbeni: A fosszilis cégek dekarbonizációra való áttérésének terveit nézegetjük. A képességek furcsamód egyeznek. A kitermelés és a betáplálás ugyanazzal a technikával működik, csak fordítva. Emberek, tőke, létesítmények, kapacitás, ezeket mind fel lehet használni, a szén-dioxidot „begyűjteni és betáplálni”, akár együttműködéses alapon, akár jogi kényszerrel. Az olajcégek talpon maradnának, csak jó dolgokat csinálnának.

Tatjána érdeklődőnek tűnik. A többiek szkeptikusnak. A szén-dioxid leválasztása és az üres olajkutakba való betáplálása egyformán kétes eshetőség.

Mary: Nézzetek utána alaposabban. Muszáj lesz meglépni, a számítások szerint a természetes alapú kivonás nem elég.

Jürgen: A biztosítók pánikba estek a tavalyi eredményektől. A kifizetések összege most évi százmilliárd amerikai dollár, és egyre gyorsabban nő, tisztára olyan, mint a hokiütő grafikon.5 A biztosítókat viszontbiztosítás védi. Ezek most a hokiütő rosszabbik, meredeken emelkedő végére kerültek. Nem tudnak elég magas díjakat behajtani ahhoz, hogy azok fedezzék a kifizetéseket, és annyit nem is tudna kifizetni senki sem. A megjósolhatóság hiánya azt jelenti, hogy a viszontbiztosító cégek egyszerűen nem hajlandók fedezni a természeti katasztrófákat, ahogy a háborús vagy politikai zavargásokból származó károkat sem. Vagyis a biztosításoknak gyakorlatilag vége. Mindenki biztosítás nélkül maradt. Így a kormányok a végső kifizetők, de a legtöbb kormány eleve nyakig eladósodott a pénzügyi szférának, amibe a viszontbiztosítók is beletartoznak. Már semmit nem engedhetnek anélkül, hogy a pénzbe vetett hitet veszélyeztetnék. Tehát az egész rendszer az összeomlás szélére került.

Mary: Mit jelent az összeomlás?

Jürgen: Hogy a pénz nem fog pénzként működni.

Csend a teremben. Jürgen hozzáteszi: Látjátok, ezért reménykednek a viszontbiztosítók az éghajlatváltozás mérséklésében! Mert anyagilag nem engedhetjük meg magunknak, hogy vége legyen a világnak! Senki sem nevet.

Bob Wharton: Bizonyos dolgokat mérsékelhetünk, másokat nem. Bizonyos dolgokhoz adaptálódhatunk, másokhoz nem. Néhány dologhoz pedig nem tudunk alkalmazkodni, és mérsékelni sem tudjuk őket. Tisztáznunk kell, melyik melyik. És főleg meg kell mondanunk az adaptáció szószólóinak, hogy csak becsapják magukat. Egy rakás közgazdásznak és bölcsészprofesszornak fogalma sincs, hogy miket beszél. Az adaptáció csak vágyálom.

Mary nagyon ügyesen leállítja Bob kirohanását. Együttérző hunyorítás, a keze a levegőt kaszálja. Nyitott kapukat döngetsz, jelzi. Adele és a többiek felé fordul:

Azt hiszitek, ez volt a rossz hír? Nevetés. A nagy antarktiszi gleccsermedrekben, főleg a Victoriában és a Tottenben egyre gyorsabban csúszik lefelé a jég. Hamarosan több ezer köbkilométernyi jég érkezik a tengerbe. Most úgy tűnik, ez pár évtized alatt bekövetkezhet. A tengerszint két méterrel biztosan megemelkedik, talán még többel is (hat méterrel!), de kettő is elég. Vége az összes tengerparti városnak, strandnak, mocsárnak, korallzátonynak, sok halászterületnek is. A világ népességének tíz százaléka kénytelen lesz máshova költözni, az élelmiszerkészlet húsz százaléka eltűnik. Mint a kiütés egy szédelgő bokszolónak. A civilizációnak kaput.

Jürgen hirtelen a levegőbe emeli a kezét. Ennek nem lehet kiszámolni a költségeit!

Számold ki, utasítja Mary.

J. a homlokát ráncolja, a nagyképet rakja össze. Egybilliárd. Igen, tényleg. Ezerbillió nem túl sok. Talán ötbilliárd.

Dick: Nevezzük csak végtelennek.

Adele: Egy sor fajt már perm végi szintű kihalás fenyeget. (Beállt a sorba?) A permi a valaha volt legdurvább kihalás volt. Most jó úton járunk, hogy megismételjük.

Kaming: Az élő hústömeg kilencvenkilenc százaléka emberekből és háziállatokból áll. Marhákból, sertésekből, birkákból, kecskékből. A vadállatok az élő hústömeg egy százalékát teszik ki. És szenvednek. Sok faj hamarosan eltűnik.

M.: Milyen hamar?

K.: Olyan harminc éven belül.

Estevan: Már csak az óceáni halak húsz százaléka vadon élő hal.

Mary lezárja a diskurzust, csitt-csatt. Végignéz a csapaton. Lassan beszél.

A JM költségvetése 60 mrd USD/év. Sok. De a világ GDP-je 100 billió/év. Ennek az összesített GDP-nek a felét vagyonos emberek úgynevezett fogyasztói kiadásai teszik ki, ami nem létfontosságú, a bioszférát károsító termékek megvásárlását jelenti. A hajó süllyedőben. A parazita megöli a gazdatestet. Még az össz. GDP produktív fele, az élelem, az egészség és a lakhatás is melegíti a világot. Röviden: szarban vagyunk.

A csapat őt nézi.

Szóval. Meg kell találnunk a módját, hogy úgy költsük el ezt a hatvanmilliárdunkat, hogy az kritikus pontokat találjon el.

Dick: A mi pénzünk nem annyi, hogy az számítana. A törvényeken kell változtatnunk – ez a mi ütőkártyánk. Költsük a pénzünket törvények megváltoztatására.

Tatjánának ez tetszik.

Imbeni: A kritikus infrastruktúra is fejlesztésekre szorul.

Elena: Mg.-fejlesztés.

Mary rövidre zárja a diskurzust. Csitt-csatt! Állj. Változást kell elérnünk, méghozzá gyorsan. Ahogy csak tudunk. Bármilyen eszközzel.

Badimot meglepi ez a kijelentés, nem tudom, miért. Csodálkozva néz Maryre.