Adél
189 Words
ADÉLAdél szétnéz a lakásban. El sem hiszi, hogy a kis ékszerdobozában, a Plakán, a mindig hangos bár fölött telt ház van.
Ott van az anyja, aki néhány percenként elsírja magát, és ezt az egészet jórészt ő szervezte.
Ott az apja. Az eltűnt apja, akit a fél világ keres, beleértve bűnözőket és bűnüldözőket. Most mindenesetre ott ül, és igyekszik meggyőzni őt arról, amiről nem kell egy lányt meggyőzni. Hiszen ott volt a szemében, hogy mennyire szereti őt. Mennyire hiányzott neki.
De Adél már kemény nő, felnőtt, és nem lehet akármivel traktálni.
Ott van aztán az egzotikus kis csaj.
Meglehetősen elképesztő, hogy az apja egy Adélnál fiatalabb lánnyal van együtt. Persze, vele kapcsolatban ez egyáltalán nem olyan kirívó dolog. Ha valakit köröz a fél világ, akkor az a legkevesebb, hogy nincs még húszéves a barátnője.
Mindenesetre itt, most, a Plakán, a virágillatban, amit befúj a szél, Adél tudja: azzal, hogy ő hozta össze a családot a bérelt kis lakásában, végérvényesen felnőtté vált.
Elsiratja a gyerekkorát, helyesebben elsiratná, ha lenne rá lehetősége, ha egyedül lenne. Így befelé nyeli a könnyeit.
És amikor csöngetnek, bár mindegyikükben megáll az ütő, boldogan rohan az ajtóhoz, mert csakis Miran, a szerelme lehet, aki érkezik.
- Writer
