András
350 Words
ANDRÁS– Tudja, András, jó nagy dilemmában vagyok.
– Igen? Érdekes, én jöttem ide segítségért. És már nem először.
– Persze. Hogyne. Miben segíthetek?
– A feleségem megint nyomoz.
– Ó, akkor magára talált, nem igaz?
– A nagyanyjával együtt. Illetve külön, de attól tartok, hogy mindketten rákattantak az ügyészségiekre. Ne kérdezze, miért.
– Úgy tudtam, nyaralnak.
– Én is úgy tudom. De naponta beszélek vele telefonon, és egyre erősebb bennem a meggyőződés, hogy valamit eltitkol előttem.
– Hát majd megbeszélik, ha hazajön.
– Csakhogy kaptam egy borítékot.
– Igen?
– Igen. És nagyon meglepő fényképek voltak benne.
– Fényképek? Kit ábrázolnak?
– A feleségemet. És a főnökömet.
– Igen? Milyen környezetben?
– Egy parkban. Igen, park. Vagy valami rét. Nem tudom. Azt sem, hogy ki küldhette a fotókat, mindenesetre jól eltalálta az időpontot, hiszen most csak én vehetem ki a postaládából.
– Tehát olyasvalaki, aki ismeri magukat?
– Valószínűleg.
– És mit gondol a képekről?
– Nem tudom, mit gondoljak. Az a problémám, hogy miért nem mondja el nekem, ha sétálgat meg beszélget a főnökömmel.
– Feltételezi, hogy valamilyen… személyes, romantikus kapcsolat van közöttük?
– Nem.
– Hát akkor?
– Nem tudom. Niki, ha rászáll valakire, olyan, mint egy dobermann. Nem engedi el az istenért sem.
– Erről beszélniük kellene, nem? A főnökével való találkozásról.
– Igen. De nem most.
– Nem.
– És mi az, amit mondani akart nekem?
– Lauráról van szó.
– Laura Athénban van.
– Tudom. Szerintem valami nagyon nagy dolog történik Athénban. Valami, amitől fél, és amit akar.
– Oké. A lányával találkozott.
– Én mást gondolok. Nem tudom, miért, de egyre erősebb bennem a gyanú, hogy Laura veszélyben van. Vagy veszélyes dologba keveredett.
– Nem hiszem el, hogy a körülöttem lévő összes nő vonzza a veszélyt. Ez valami perverziójuk, nem igaz? A feleségem, a nővérem, a feleségem nagyanyja… ez egy kicsit túlzásnak tűnik.
– Nem tudom. Én már elmondtam, amit akartam. Most maga jön, András!
– Meglepő dolgot fogok előadni, de nem tudom senki mással megbeszélni. Természetesen ez is egy bűnüggyel kapcsolatos…
– Mondja, András.
– Nem tudom, megbízhatom-e a kollégámban. Mondhatom, bizalmi válság.
– Ami azt jelenti, hogy…
– Nem dolgozhatnánk együtt. Igen, valamiképpen rendezni kellene. Ő nemcsak a társam, hanem a barátom is.
– És miért ne bízna benne?
– Valójában szeretnék. Igen. De ha tévedek, azért nagy árat fizetek. Tehát nem tévedhetek.
- Writer
