Harmadnap megérkezett Bécsből az angol lova. A szokatlanul magas, nagy fejű mén az első pillanatban szinte komikusan hatott, de Sándor Móric értett az állatokhoz, és máris tudta, hogy nem fogja könnyen megnyerni a fogadást.
A hosszú lábú ló igen gyorsnak és kitartónak bizonyult, készségesen engedelmeskedett ura akaratának, és nem riadt vissza semmilyen akadálytól. Pedig a gróf mindent megpróbált, hogy kierőszakolja a döntést: árkokon ugratott keresztül, meredek domboldalakon kapaszkodott fel, hogy aztán levágtasson a mély vízmosásokba… Hiába volt minden; az angol makacsul a nyomában maradt és mindent utána csinált. A lord néha ugyancsak összehúzta magát a nyeregben és egyszer-egyszer a sörényében is megkapaszkodott, de végeredményben egyszer sem esett a földre.
Sándor Móric szándékosan u
