HUSZONNYOLCADIK FEJEZETASHLEY
Arra keltem, hogy fény éri a szemhéjamat. Hunyorogtam, és próbáltam kitalálni az okát. Tisztán emlékeztem, hogy behúztam a függönyt, most mégis betűzött a nap a szobámba.
Egy alakot láttam kirajzolódni.
– Jó reggelt!
– Lisa? – kérdeztem, mire a barátnőm karba font kézzel bámult rám. – Hogy jutottál be?
Elhúzta a száját, és leült mellém az ágy szélére. Mielőtt bármit is mondott volna, tenyerével megfogta a homlokomat. Valószínűleg arra volt kíváncsi, hogy lázas vagyok-e.
– Van kulcsom – felelte, és meglóbálta az orrom előtt. – Ezenkívül aggódtam. Van fogalmad arról, hogy hányszor hívtalak?
– Kikapcsoltam a telefonomat… egy időre. Há… – Nem tudtam kimondani ezt a számot, mert a felismerés teljesen megdöbbentett. Jézusom, három napja fulladozom az önsajnál
