− Igyekezzetek! − vigyorgott Balu a pilótaülésből.
Pont úgy, mint egy tengerészgyalogos!
Paul még mindig nem igazán tudta elképzelni ezt a medvét különleges ügynökként. Neki ő még mindig az a tizedes volt, akit a Merkúron megismert…
"Így viszont legalább már értem honnan vannak ezek az első osztályú mikrocomok" − nyúlt önkéntelen mozdulattal a még mindig bal fülében „lapuló” adóvevő egységhez…
Majd szinte azon nyomban el is felejtette az egész „különleges ügynökös” mizériát…
Hiszen az elvesztette a jelentőségét, amint a férfi takarása mögül előbukkanva, a másik ülésben megpillantotta Manut!
− Már kezdtem attól félni, hogy kerülsz engem! − terült szét egy határtalan boldogan megkönnyebbült mosoly az arcán.
− Szó sincs róla! − a válasz nagyon, mondhatni feltűnően gyorsan érkezett.
És
