– Végszóra érkeztél. A számítógéped egy igazi kávédaráló, Dallas, de én helyrepofoztam.
– Lelépünk – csattant fel Eve, és megragadta a dzsekijét, valamint a táskáját. – Mozgás, Peabody.
– Kaptunk egy ügyet? – ugrott fel Peabody, és Eve után sietett. – És mifélét? Hová megyünk? – és könnyed ügetésbe váltott, hogy tartani tudja a felettesével a lépést. – Dallas? Hadnagy?
Eve lecsapott a lift hívójára, és egyetlen dühös pillantással elhallgattatta Peabodyt. Belépett a fülkébe, elhelyezkedett az odabent zajosan trécselő kollégái között, majd némaságba burkolózott.
– Hé, Dallas, hogy ízlik a házasélet? Miért nem győzöd meg azt a dúsgazdag férjedet, hogy vegye meg a kantint? Akkor legalább normális lenne a kaja.
Eve acélos pillantással fordította hátra a fejét, és egyenesen egy zsaru vigyor
