36Másnap este gyorsan ellenőrzöm a hajamat a fürdőszobatükörben, miközben kezet mosok. Látom azt az egy makacsul rakoncátlan tincset, de meg sem próbálom lesimítani. Marley-t sosem zavarta.
Az arcom még sovány a baleset és a kómában töltött hetek miatt. Vajon felismer? Talán a tésztaképem a legkisebb gondom ezen a fronton.
Fogom a mankómat, összeszedem magam, lekapcsolom a villanyt és kimegyek a szobából. Mielőtt végigmegyek a folyosón, rálesek a nővérpultra. Ajtók mögött és sarkokban bujkálva haladok a tábla felé, amin nagy, fekete betűkkel az áll: KARDIOLÓGIA.
Belépek, és csendben körülnézek.
Orvosok, nővérek, betegápolók, mindenkit lefoglal a kezében tartott írótábla és a páciensei megfigyelése. Viszont Marley sehol. Megnézem az egyik várótermet, aztán egy másikat, belépek a második
