10. FEJEZET
Szomorú napok következtek. A rettegés demoralizálta az embereket. A falubeliek messze elkerülték a kastélyt. Hihetetlen legendák keletkeztek, és már félő volt, hogy a cselédség nem akar tovább maradni. Martellné sűrűn hangoztatta, hogy fölmond. Daisy Smith viszont nem fenyegetőzött ilyesmivel, hanem egyszerűen fölpakolt és elutazott.
Allan és én mindent elkövettünk, hogy Patriciát rábírjuk arra, hogy térjen vissza néhány hétre Londonba, de minden igyekezetünk kárba veszett.
Drexler két vérebet hozatott, azok egész nap dühösen csaholtak.
Hughes komor arccal járkált. Meglátszott rajta, hogy az eddigi kudarcok nagyon elkeserítették. Az őrmester meggyilkolása csak bonyolultabbá tette az eseményeket. Semmiféle kiindulási pontot nem sikerült találni, mely útmutatás lehetett vol
