VII. fejezetAmikor világít a szemed a csuklya alól
Letelt az a kicseszett büntetőhónap, amit Papa a főkapon, én meg a szarfaszú mellett kaptam. Az öreget nem sikerült szóra bírni, nekem meg nem sikerült embert faragni ebből a gennyzsákból. Istenuccse rajta voltam, de alig vártam már, hogy visszatérhessek a rendes életemhez.
Mivel a Zodiban napi szinten találkoztunk, így nem kellett hatalmas élménybeszámolót tartani. Tudtunk egymás viselt dolgairól. Papa megígérte, ha még egyszer gond lesz Lackóval, akkor személyesen tolja be a kaptárba. Teljesen egyetértettem vele.
Lackó révén egy dolog volt, amit pozitívan tudtam értékelni: megismertem Tündit. Tündi egy tizenkilenc éves, gyönyörű, hosszú hajú félcigány lány volt. Magas, karcsú, vagy száznyolcvan centi és ötven kiló. Minden ott volt raj
