– Ezt vegyétek fel! – utasít mogorván, majd megfordul, és leugrik a hajóról. Mentőmellény. Mi tudunk úszni. Apa megtanított minket. De mi van azokkal, akik nem tudnak? Mi történik, ha valóban felborul a hajó, és a vízbe zuhanunk? A tenger vize nem lesz számunkra más, csak hullámsír…
– Indulhatnak! – kiáltja az egyik férfi, majd a hajó megindul a nyílt víz felé.
Könnyes szemmel nézem az egyre távolodó partot.
Az országomat.
A hazámat.
Az otthonomat.
Képes voltam magam mögött hagyni mindent. Az elveimet. A kultúrámat. Mindezt azért, hogy a húgommal lehessek, és persze azért, hogy újra láthassam Westet. Becsukom a szemem, és imádkozni kezdek Allahhoz. Szerencsét kérek magunknak, oltalmat a Szíriában maradt családtagjainknak, és velük együtt minden honfitársunknak.
Két napja hánykolódun
