Miss Skinner?
Evelyn megfordult. Szemébe tűzött a nap. Leárnyékolta a kezével.
Ó, Mr. Collins.
Szabad?
Kérem.
Mr. Collins leült, és intett a pincérnek, hogy ugyanazt az italt kéri, mint Evelyn.
Most jártam az Uffiziben Miss Everlyvel. Nem akármilyen idegenvezető. A gránátalmára ezentúl másképp fogok tekinteni.
Evelyn nevetett.
Mondta, hogy maga majdnem elájult az egyik teremben.
Mindenkinek?
Nem. Csak nekem, felelte Mr. Collins.
Grazie, signore, köszönte meg Mr. Collins az elébe tett italt.
Miss Everly aggódott miattam?, kérdezte Evelyn.
A legkevésbé sem. Szerintem úgy véli, hogy valami csodálatos történt magával.
Mégis, mi?
Azt nem mondta. Hisz tudja, milyen. Van az a nézése, mintha… Jaj, hisz tudja. Mintha egy titokra derült volna fény, folytatta Mr. Collins, és merőn néze
