– Beszélgettünk. Kint a konyhában.
– Magát nagyon szereti, múltkor is kérdezte: hol az a borzas?
– Igen? – Az is különös volt, hagy az öreg egyáltalán emlékezett rá. És így, hogy borzas…
– Van valami közös magukban, talán, hogy olyan elhagyatottak. De ha magával törődni akarna valaki, hát akkor megvadulna, nem engedné, nem tűrné!
– Azért nem ártana egyszer megpróbálni. – Mikor jön valaki, hogy elvigye Magdát? mert ez lehetetlen, hogy így üljünk, beszélgessünk. Aha, a „hernyó” a gramofon mellett áll, mindjárt idejön. Nem, még nem mozdul.
– Hol lakik, kinél? Lassan körülutazza a várost.
– Kis utca a Józsefvárosban, akár hat más kis utca. Némelyik kapualjban fát talál, mint vidéken. Lejjebb, a Nagyfuvaros utcában cigányok laknak, jó időben, vasárnap nagy murit csapnak az udvarban. Verkl
