– Természetesen – felelt azonnal Carl. – Mr. Greenwaldé a teljes ötvenhatodik emelet. Hadd kísérjem a megfelelő felvonóhoz.
Ezzel Carl megkerülte a pultot és elvezette Eve-et az apró második pulthoz, ahol a tükrös falból kiálló üvegcsövekben furcsa, de gyönyörű, halvány rózsaszín és levendulaszínű virágok nőttek.
Lehúzta a kártyáját, ezzel üzembe helyezve a három felvonó egyikét.
– Greenwald – adta ki a parancsot. – Főbejárat – majd ismét Eve-re mosolygott. – Kellemes időtöltést. Ha szüksége lenne valamire, kérem, azonnal tudassa velem.
– Tudatni fogom. Kösz.
Az ajtó némán bezárult. Ennek a felvonónak szerencsére nem üvegből készült a fala. Legalábbis nem átlátszó üvegből. Az anyag tompa aranyfényben csillogott.
Eve örült a zökkenőmentes útnak, ami egészen a legfelső emeletig repítet
